A Kádár-korszak Magyarországán és a keleti blokk többi államában az emlékezés hivatalos doktrínája szerint mindent megtettek, hogy a társadalom elfelejtse az 1956-os eseményeket. A forradalmat tabunak nyilvánították vagy ellenforradalomként kezelték. A konferencia az évforduló alkalmából kísérletet tett arra, hogy a forradalmat annak történelmi jelentőségének megfelelően helyezze el az európai emlékezéskultúrában.
Az 1989/90-es rendszerváltás után az 1956-os magyarországi események heves belpolitikai csatározások témájává váltak, és az akkor kezdődött viták részben még ma is tartanak. Az 1956-os magyar forradalom: kontextus – hatás – mítosz című nemzetközi konferencia új kutatási eredményeket ismertetett a magyar történelemnek erről a kulcsfontosságú eseményéről, elsősorban hatásés befogadástörténeti szempontból. Az előadások a hagyományos politikatörténeti perspektíván túl társadalom és kultúrtörténeti szempontból is vizsgálták az eseményeket. A konferencia az évforduló alkalmából kísérletet tett arra, hogy a forradalmat annak történelmi jelentőségének megfelelően helyezze el az európai emlékezéskultúrában.
A konferencia témái
A forradalmakra való emlékezés nehézségeiről Egy elbukott forradalom kontextusa Média és felkelések Elnyomás és menekülés «Normalizáció» / Restauráció 1956 és az európai baloldal Képek – Irodalom – Emlékművek Változások a forradalmi hagyományok emlékezetében
Sajtóvisszhang
Eberhard Straub (FAZ) eszmetörténeti összefüggéseket regisztrált: «Az idillikus Nyugat-Németországban – a KPD épp be volt tiltva, az SPD és a szakszervezetek nagy megelégedésére – széles körben igazolásra talált a merev antikommunizmus… Mindamellett a nyugat-európai baloldal vitái kerülő utakon a magyar 1956-tal függnek össze: Nagy Imre egyik miniszterét, Lukács György filozófust ugyanis Nyugaton 1956 után fedezték fel újra.»
Cornelius Wüllenkemper (Süddeutsche Zeitung) írja a konferenciáról: «A felkelés ötvenedik évfordulóján világosan látható, hogy a magyarok a saját történelmük feldolgozásában még a kezdeteknél tartanak. Sikernek tekinthető, hogy Berlinben párbeszéd alakult ki. A magyar forradalom különböző értelmezéseit ma arra használják a vitázók, hogy saját világképüket és történelemfelfogásukat igazolják velük.»
Események
2006. október 4. A konferencia nyitó rendezvénye – pódiumbeszélgetés: Prof. Dr. Kende Péter, Dr. Gerd Koenen, Dr. Adam Krzeminski. Moderátor: Franziska Augstein Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften, Berlin
2006. október 5–6. Konferencia Französischer Dom, Berlin
Német nyelvű honlap www.ungarn1956.de |
Német projektvezetés Dr. Jürgen Danyel, Dr. Hans-Hermann Hertle Német lebonyolító ZZF - Zentrum für Zeithistorische Forschung Potsdam www.zzf-pdm.de További szervezetek Partnerintézmények:
Stiftung Aufarbeitung der SED-Diktatur, Collegium Hungaricum Berlin, Bipolar |